Reflexió

Sziasztok!

Utolsó blogbejegyzésemben az általunk tartott mikrotanításról olvashattok.

Számomra nagyon jó élmény volt a fogalomtérképekről "órát" tartani, mert úgy gondolom, nagyon hasznos, ha a diákok látnak lehetőséget az összefüggések vizualizációjára, még jobb, ha ők maguk kreálhatnak egy tényleges térképet a tanulandó anyagrészhez. Mivel ez elektronikusan is véghez vihető, így később is visszanyúlhatnak hozzájuk, sokkal könnyebb javítani, módosítani.

Amúgy is nagyon szeretem a Prezit használni, így a nekem kiadott feladat is testhezálló volt. Rettenetesen izgultam a technika miatt, mert még sosem csináltam távprezentációt, de nagyon jó tapasztalat volt.

Igyekeztünk kreatívan és minél sokszínűbben megoldani az órát, ezért mindent IKT-s eszközökkel akartunk véghez vinni. És a félelmem be is igazolódott: a Hangouts nem "akart" úgy működni, mint ahogy azt otthon kipróbáltuk, ezen felül a MindMeister sem volt a legjobb választás a gyakorlásra - igaz, ezt korábban egy kisebb vita előzte meg, ugyanis én a Mindomot pártoltam inkább, de ez a része nem az én feladatom volt, így a beleszólásom joga is csökkent nyilván :). 

Visszagondolva úgy látom, hogy egyes bakik kiküszöbölhetők lettek volna, de összességében szerintem jól sikerült, a hangulat jó volt, és szerintem a többieknek is tetszett.

Tanulásszervező programok használata

Sziasztok!

A mostani bejegyzésben pár tanulásszervező szoftverrel foglak megismertetni Benneteket.

A kurzus során a shoology-t használtuk, és szerintem ez nagyban megkönnyítette a dolgunkat, mind a diákok, mind a tanár szemszögéből. Nagyon jó volt, hogy minden információt megtaláltam a félév során, amire szükségem volt. Nyomon tudtam követni, hol tartunk éppen, mi a következő házi feladat, mi a határideje. Az értékelést is nyomon tudtam követni, illetve a hiányzásaimat is - utóbbira csak a félév végén jöttem rá, de roppant praktikusnak találom. Az oldal angol nyelvű, de minimális nyelvtudással egyáltalán nem okoz problémát a használata. Összességében nagyon megszerettem ezt az oldalt, de az idegennyelvűsége miatt szerintem középiskolában érdemes elővenni.

A második szoftver a Google Classroom, ami nem próbáltunk ki úgy, mint a schoologyt, de hát mit tehet az ember, Google alkalmazás, ezt a legegyszerűbb talán beépíteni az eszköztárba a sok másik kis Google app közé, amivel már rendelkezünk, így kész kis kosarunk lesz már ebből, jolly joker szoftverekkel, amikkel tuti nem lövünk mellé: magyar nyelvű, kreatív, letisztult felülettel, amit úgy alakíthatunk, ahogy nekünk tetszik, Google fiókkal is beléphetünk, egymással kombinálhatjuk (például a Classroom mappáját Driveban is megnyithatjuk) egyszóval tökéletes. Állatira tetszik, hogy van olyan fül, hogy el nem végzett feladatok: vagyis mik azok, amiket tanár létünkre nem javítottunk ki, és mi az, ami már kész. Nekem nagyon elnyerte a tetszésemet (imádom), eddig azt sem tudtam, hogy van ilyen, de szerintem ezt biztosan fogom alkalmazni a jövőben. 

Végül a NeoLMS. Ez szintén angol nyelvű, a legtöbb tevékenységre alkalmas, az elrendezés is egyszerű, engem mégsem győzött meg arról, hogy ez lenne az ideális program a  számomra. 

Nagyon örülök, hogy megismerhettem ezeket a szoftvereket, számomra nagyon tanulságos volt, hiszen egy jól megválasztott tanulásszervező tényleg nagyban megkönnyítheti a mi, tanárok és a diákság mindennapjait.

Mérés-értékelés

Sziasztok!

A mostani bejegyzésem egy kilépő kártya lesz a múlt heti mikrotanítással kapcsolatban, amikor is két értékelő szoftverrel, a Socrative-val és a Redmentával ismerkedtünk meg.

Mindkét alkalmazás az értékelést hivatott megkönnyíteni, és úgy gondolom ez egy nagyon kreatív módja lehet a felmérésnek. Használatuk egyszerű és könnyű, azonban szerintem roppant időigényes. Az órán a Redmentát próbáltuk ki, nekem nagyon tetszett (főleg, mert magyar nyelvű), de már akkor éreztem, hogy ha igazán precíz és izgalmas feladatsort szeretnék készíteni, akkor arra órákat kéne szánnom. Viszont ha egyszer megcsinálom, akkor az mindig elérhetővé válik a számomra. A legjobb a programban pedig (véleményem szerint) az, hogy ha az adott iskolában nincsenek meg a megfelelő (számban) IKT-s eszközök, az sem okoz problémát, hiszen az elkészített feladatlapokat ki lehet nyomtatni. Eddig ezt nem tudtam, úgyhogy ennek nagyon megörültem. :) Azonban felmerült bennem a kérdés, hogy vajon mennyire maradandó lesz a gyerekeknek az a tudás, melyet ezeknek a segítségével sajátíthatnak el. Nos, alig várom, hogy megtudjam! 

Digitális történetmesélés

Sziasztok!

Ezen a héten videókészítő szoftverekkel ismerkedtünk meg, mint például a WeVideo.
Azt kaptuk házi feladatként, hogy készítsünk egy videót egy híres ember bőrébe bújva, és meséljük el pár percben a történetét. Ehhez én a Windows MovieMaker programját használtam, mert sajnos a netbookom képernyőméretéhez nem igazodott a WeVideo weblapja, így a videókészítő sáv már nem is volt látható. Mivel kémiaszakos hallgató vagyok, ezért videóm alanyának a csodás Marie Curie-t választottam:

Nagyon érdekesnek találom ezt az tanulási- tanítási eszközt, viszont roppant időigényes, ezért lehet, hogy egy idő után a gyerekek ráunnak, összecsapják a videót. Leginkább projektmunkához tudnám ezt elképzelni, de mindennapos használatra semmiképpen.

Quizlet SMS

Lili, megvan, hogy fogunk felkészülni a kémtehno zhra: Quizlet! Pofonegyszerűen és hipergyorsan lehet vele tanulni! Az analitika is ezzel sikerült! Próbáld ki!

Digitális tananyagok használata

Sziasztok!

Ezen a héten az interaktív tábla helyettesítő szoftverekkel ismerkedtünk meg.

A feladatom az volt, hogy egy három itemből álló tankocka mátrixot készítsek el a LearningApps felületén. Ezt ITT tudjátok megtekinteni.

Nekem nagyon tetszik ez a weboldal, korábban már alkalmaztam a matematikai kockákat, de most a kémiás tankockák közé is beástam magam. Szerintem roppant látványos, és mivel interaktív, ezért könnyen motiválhatók vele a gyerekek; kicsit felpezsdítheti a nagyon száraz tananyagrészeket. Az is nagyon tetszik, hogy semmi "extra" eszköz nem szükséges hozzá, elég "csak" egy számítógép. Így azok a tanárok is készíthetnek interaktív feladatokat, akik nem rendelkeznek "okostáblával". Ráadásul nagyon könnyű a használata, minden magyar nyelvű, átlátható és gyors oldal. Nagyon tetszik, hogy saját kockákat is készíthetünk, de felhasználhatjuk a mások által kreáltakat is, csoportba, mátrixba rendezhetjük őket, szinte bármit bárhogyan variálhatunk, így a feladatoknak csak a képzeletünk szabhat határt.

Bátran ajánlom mindenkinek, hogy kreatívkodjon egy kicsit a gyerekeknek ennek a szoftvernek a segítségével. 

Időszalag

Sziasztok!

Ezen a héten a témánk az időszalag készítés.

A múlt heti gyakorlaton pár időszalag készítő szoftverrel ismerkedtünk meg, a házi feladatunk pedig az volt, hogy az egyikkel kellett egy saját timelinet elkészíteni. Az általam produkált időszalagot ITT tudjátok megtekinteni.

Az alkalmazás használata során meglepett, hogy mennyi munkával is jár egy ilyen elkészítése, főleg, ha alapvetően nem nagyon tartalmaz történelmi elemeket az adott tantárgy (például kémia), de aztán rájöttünk, hogy milyen jól alkalmazható akár gondolattérképként is ez a szoftver. Egy kicsit zavart, hogy nagy a kötöttség, de talán ez egy kicsit gyorsított is a munkán, hogy nem vesztem el annyira a részletekben. Megtudtam, hogy vannak olyan alkalmazások, melyeket akár 3D-ben is nézhetünk, ki is próbáltunk egy ilyet az órán, nekem nagyon tetszett, olyan hatása volt, mintha időutazáson vennénk részt. Ami felmerült bennem, hogy a matematika oktatás során, milyen tananyagegységhez tudnék ilyet készíteni, mert egyelőre nem nagyon van elképzelésem, hogy ott ezt lehetne hasznosítani, de biztos vagyok benne. hogy egyszer még jól fog jönni.

Fogalomtérkép

Sziasztok!

Ezen a héten a mikrotanításom témájával kapcsolatban írok, ami nem más, mint a fogalomtérképek.

A fogalomtérkép remekül alkalmazható tanulásszervező eszközként, hiszen elkészítése megkönnyíti az információk rendszerezését, szervezését, valamint elősegíti a tananyag hatékony feldolgozását is. Használható összefoglalás segítésére is, de előzetes tudásfelmérésre is alkalmazható, majd a térkép elemei a tanulás folyamán kiegészülnek. A tanulók fogalomtérképei illusztrálják a gondolkodásmódjukat és a rendszerben való gondolkodás fejlődését és hiányosságát. A fogalomtérképezés a tanulók értelmező, szövegalkotó, szövegértő, rendszerező kompetenciáit fejleszti. A fogalomtérképet mindenki maga választhatja ki, hogy hogyan szeretné kivitelezni. Elkészíthető papíron, illetve erre a célra kialakított programok is rendelkezésünkre állnak már, ahol számos funkció segítségével tudjuk megvalósítani elképzeléseinket. 

Ilyen programokkal ismertettük meg csoporttársainkat: a Prezivel is alkothatunk fogalomtérképeket, de kimondottan erre specializálódott szoftver a Mindomo és a Mindmeister is. 

Mivel a prezentációmat Prezivel készítettem el, és a gyakorlaton Mindmeisterrel dolgoztunk, így úgy döntöttem, hogy most a Mindomot fogom kipróbálni. Az általam készített fogalomtérképet ITT találjátok.

A Mindomo-val teljes mértékben meg voltam elégedve, pofonegyszerű a használata, minden egyértelmű, bármit meg lehet csinálni vele. Ami kissé zavart, hogy félig angol, félig magyar, illetve elég kötött gondolkodásmódú: a különböző sablonokat használhatjuk, viszont azokat variálni nem lehet. Összességében szerintem remek kis program, ajánlom mindenkinek. 

Google alkalmazások

Sziasztok!

Az előző bejegyzésemben említettem, hogy ezen a héten kétszer is írok Nektek. Nos, ez lenne a második irományom, a Google  különböző elemeinek együttműködő használatáról olvashattok.

Nagyon praktikusnak tartom ezeket az alkalmazásokat, mivel manapság szinte mindenki rendelkezik okostelefonnal, a legtöbbje android alapú, így az ezzel járó Google fiókkal is rendelkezik az összes felhasználó, és ezekhez az applikációkhoz ez éppen elegendő. Elérhetőek telefonról, laptopról, tabletről, szóval bármilyen informatikai eszközről, ezen felül roppant egyszerű a használatuk és könnyű együtt működtetni őket. Az előző bejegyzésemben a Tour Buildinggel ismertettelek meg Benneteket, most pedig a kémiaoktatásban való alkalmazásukról fogok írni.

Szerintem nagyon jó ötlet lehet, ha az osztály együtt készít egy vázlatot az adott óra anyagáról, eseményeiről, melyet később bármikor bármelyikük elérhet. (Drive, Doc használata). Bizonyos tananyagrészeknél, például szervetlen kémiából jól jöhet, ha a hasonló anyagok tulajdonságait, reakcióit táblázatba rendezzük, és ezt is elérhetővé tesszük a tanulókkal (Drive, Táblázat használata). A diákoknak projektmunkát is kiadhatunk, ehhez alkalmazhatják a Google diakészítő appjét.

Persze ezeken kívül még számos lehetőséget nyújt a Google, mellyel azt gondolom érdemes élni és kihasználni azokat.

Google Tour Builder

Sziasztok!

Ezen a héten két bejegyzésem is lesz, melyek közül ez az első, a Google egy alkalmazásával, a Tour Builderrel foglalkozik.

Mivel mi nem csak tanároknak, hanem osztályfőnököknek is készülünk, így azt gondolom fontos elsajátítanunk a szervezés és tervezés minden csínját-bínját. Ehhez nyújt segítséget ez az alkalmazás, mellyel nem csak osztály- illetve tanulmányi kirándulásokat, erdei iskolákat tervezhetünk meg, hanem virtuális sétákat is tehetünk, mely bizonyos szakórákon megkönnyítheti a tanulást. Például történelem órán egy csata megelevenítése, vagy irodalom órán egy életrajz feltárása, szemléltetése felpezsdítheti a tanórákat.

Az alkalmazás használata roppant egyszerű. Az egyes helyszínekhez képeket, videókat, leírásokat társíthatunk. Megválaszthatjuk az útvonal színét, és a helyek ikonjait. A helyszínek sorrendjét is bármikor változtathatjuk. Összességébe véve én nagyon élveztem a kipróbálását, az általam készített osztálykirándulást ITT meg is tekinthetitek. 

Digitális tananyagtárak

Sziasztok!

A múlt heti tanóránkon jó pár digitális tananyagtárral ismerkedtem meg, az e heti blogbejegyzésem így ezzel kapcsolatos.

Úgy gondolom, fontos megismertetni a diákokat a digitális tananyagtárak nyújtotta lehetőséggel, hiszen ahány tanuló, annyi tanulási stílus. A mai gyerekek legtöbbje vizuális típus, így nekik különösen nagy segítséget nyújthatnak az olyan webes felületek, melyek szemléltetik az adott tananyagot valamilyen formában. Ráadásul ezek gyakorta rövidebbek, mint egy iskolai tanóra, tehát ismétlésre is kiválóan alkalmas lehet egy jól megválasztott tananyagbázis. (Különösen nagy szerepet játszhat a lassabb, lemaradó gyerekek számára, illetve azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak a tanórán részt venni.) Azon kívül, hogy a diákoknak mankót jelenthet, a tanárokat is segíthetik ezek az oldalak, hiszen tanórai keretek között is vetíthetünk ki videókat, animációkat a gyerekeknek, illetve támpontokat nyújthatnak az óra vázlatához.

A csoporttársaim megismertették velünk többek között a Realikát, a Sulinet tudásbázist (továbbiakban STB), a videotanar.hu-t, és a zanza.tv-t. Így most egy általam választott témában fogom "tesztelni" ezeket az oldalakat.

Mivel úgy gondoltam, a kémiához valóban nagy segítség lehet az otthoni tanuláskor egy kiegészítő lehetőség, így ezzel kapcsolatos tananyagot választottam, mégpedig az atomok elektronszerkezetének felépítését (általános iskola, 7.o.).

1. STB - a bejegyzéseket ITT és ITT találjátok:
   
   
   Ez a tudásbázis azt nyújtotta, amit vártam tőle. A cikkek főleg szöveg alapúak, pár képpel kiegészítve, lényegében olyan a felépítése, mint egy tankönyvnek. Lényegre törő, de úgy láttam, pontos, nem tartalmaz hibákat. Véleményem szerint otthoni kiegészítésre tökéletes, ha valaki nem tud könyvből tanulni; a tananyag rész nem nagyon különbözik utóbbitól, így szerintem tanórára bevinni felesleges. Ami viszont nagyon tetszett, hogy találtam tesztfeladatsort, amit a gyerekek a kitöltés után le is ellenőrizhetnek. Nem egy átfogó kérdéssor, de arra elég, hogy kiderüljön, mennyire értik az anyagot.
2. videotanar.hu:
   
   
   Két videót találtam ezzel a témával kapcsolatban, és őszintén szólva egyikkel sem voltam megelégedve. Ezeket a videókat ITT és ITT találjátok. Az ötlet szerintem remek, hogy készítsünk rövid kisfilmeket, amelyek egy tömör összefoglalót adnak a témáról, de az első videó esetében lexikális és módszertani hibákat is találtam, így ezt egyáltalán nem ajánlanám a gyerekeknek. A másik esetben is módszertani problémáim voltak az előadóval. A képkivetítés és a vázlatok írása ezek ellenére megfelelőek. Ami tetszett, azok itt is a lehetőség a tudás ellenőrzésére, illetve a webes felület "kinézete", nagyon modern és barátságos. Remélem, ha másik témában keresgélek, akkor nem futok bele ilyen videókba, ezt majd még ellenőrizni szeretném a későbbiekben.
3. Realika - a linket ITT tudjátok elérni:
   
   
   Nálam ez volt a totál befutó. Egyszerű, átlátható felépítés, tantárgy majd tananyag szerint lebontva a tartalom. Színes, rövid, tömör, és a kedvencem: INTERAKTÍV! A videó látványos, színes, az előadás érthető, tömör. Abszolút ajánlanám tantermi "gyakorlatra" is pár alkalommal, főleg a feladatok és a rövid összefoglalások miatt.
4. zanza.tv: sajnos ez a felület nem tartalmaz kémiához tartozó tananyagokat, így egyelőre nem tudtam tesztelni a weboldalt.

Kurzusom elméleti háttere

Sziasztok!

E heti bejegyzésem az IKT kurzusom elméleti hátteréről szól, melyet egy olvasmány és egy konferencia bemutatásával írok körbe.

1. Papp-Danka Adrienn - TANULÁS ÉS TANULÁSMÓDSZERTAN AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN c. tanulmánya

A tartalom röviden:

A tanulmány a hagyományos, tradicionális és a progresszív tanulás különbségeinek bemutatásával kezd, illetve hogy ezek tulajdonképpen kiegészítik egymást: mindig az adott helyzet határozza meg, hogy melyik megközelítés érvényesüljön jobban. Ezt követően merül fel a kérdés: hogyan változik a tanulás a digitális eszközhasználat gyakoribbá válásával? Négy fő területre oszthatjuk az online lét tanulásra gyakorolt hatását: a multimédiás tartalmak térnyerése, a visszacsatolás szerepének felértékelődése, multitaskingra való képesség, információ megosztás. A multimédiás tartalmak térnyerésénél 3 fontos alapelvet ismertet, melyet érdemes betartani: 

• Többszörös ábrázolás elve: "hatékonyság szempontjából az a célravezető, ha a magyarázatot szavakban és képekben is megjelenítjük (nem csak szavakban), mert így a tanuló két reprezentációt épít fel magában (egy verbálisat és a vizuálisat), és a kettő között kapcsolatot is tud teremteni."
•  Egyidejűség elve: "magyarázat közben a megfelelő képet és szöveget együtt („egy időben”) jelenítsük meg, ne külön-külön, mert a két információnak egy időben kell jelen lennie a munkamemóriában ahhoz, hogy a tudáskonstrukció létrejöjjön."
•  Megosztott figyelem elve: "a képi magyarázat mellé élőszóban adjuk a verbális ingereket, ne írásban, mert a kép és az írt szöveg együtt túlterheli a vizuális csatornát, miközben a verbális csatorna nem kap ingert."
  
  
  Azonban ez esetben is találkozhatunk tévhitekkel és félelmekkel: a multimédiás tananyag kevésbé hatékony, mint a tankönyv, nem minden tananyag vihető át multimédiás formába, a multimédiában a szöveg teljesen háttérbe szorul.
  A tanulmány szerint a visszacsatolás szerepének felértékelődése érzékelhető, a technológiának azon előnye tapasztalható, hogy gyorssá, hatékonnyá és könnyen kivitelezhetővé válik a visszajelzés. Azonban bizonyos visszacsatolási rendszerek (pl. Facebook, e-mailező rendszer) függőséget is kialakíthatnak. Megismerkedhetünk mikro és makro visszacsatolási rendszerekkel: pl. szavazógép vagy ePortfólió.
  A multitaskingra való képesség esetében felmerül a kérdés, hogy mi az eredményesebb:  párhuzamosan futó tevékenységek vagy a gyorsan egymás után végzett résztevékenységek használata.
  Végül az információ-megosztás fontosságánál említésre kerül, hogy soha korábban nem volt ilyen könnyű és gyors az információk megosztása. Példákkal is megismerkedhetünk: wikik fejlesztése, prezentációk megosztása, tanári és tanulói blog vezetése, online tudásportálok és tudásbázisok, közösségi felületek.
  Mindezek után az online és a személyes tanulás összehasonlításával folytatódik az olvasmány, 3 alapvető készség fogalmazható meg az online tanulás során: olvasás, figyelem/koncentráció, illetve a memória. Az online tanulási tér a tanulási stílusokat más szemszögből jeleníti meg: impulzív, vizuális és auditív, egyéni és társas.
  A tanulmány végén megismerkedhetünk néhány aktuális tanulást támogató programmal, melyek nélkülözhetetlen tartozékai a digitális tolltartónak.

2. Király Sándor - Hatékonyabb oktatás digitális környezettel c. előadása 

A tartalom röviden:

Az előadás arról szólt, hogy Király Sándor hogyan és milyen digitális eszközökkel tette hatékonyabbá a tanulást és az oktatást a Neumann János Szakközépiskolában.

Azt vizsgálta, hogyan lehet felmérni akár egyénileg is, hogy melyik diák hol tart a tananyag elsajátításában, kinek miben van szüksége segítségre, ezáltal mindenkit a saját szorgalma és és képessége alapján lehet terhelni.

Az előadó szerint a tanulást folyamatosan kell "mérni", ha szeretnénk a fejlődésen javítani, ezt azonban nem egyszerű kivitelezni. Az oktatás során a minőség javítására kell törekedni, ehhez viszont szükséges, hogy a tanár tisztában legyen azzal, hol tartanak a diákjai, miben van hiányosságuk, hol kell még fejlődniük. Mindezekre a Moodle nevű digitális eszközt nyújtja megoldásként, ennek funkcióit ismerteti. Például ez lehetőséget ad a differenciált oktatásra is, illetve bizonyos feladattípusokat a rendszer automatikusan kijavít, mely biztosítja a diákoknak az azonnali értékelést várakozási idő nélkül. Az előadás végén kitért arra is, hogy egy ehhez hasonló oktatást segítő digitális környezetet hogyan lehet megosztani, így említette a Google Docs valamint a Testline alkalmazást is.

3. Reflexió:

Számomra mindkét forrás hasznosnak és tanulságosnak bizonyult, az előadást különösen élveztem. Mindkét esetben könnyen érthető, egyszerűen megfogalmazott magyarázatot kaptam arra, hogy miért jó és fontos, ha a tradicionális oktatást digitális eszközökkel egészítjük ki, erősítjük meg. Ezek ellenére hiányoltam mind a tanulmány, mind az előadás során, hogy nem került szóba a digitális eszközök használatának hátrányai, illetve úgy éreztem, nincsenek tisztában azzal, hogy sajnos számos iskola, illetve család nem rendelkezik megfelelő eszközökkel, melyek segítségével a csoportosan, mindenki számára kiosztott feladatokat szándékoznak elvégeztetni, továbbá hogy a pedagógusoknak honnan van lehetőségük fejleszteni az ezekhez a módszerekhez szükséges tudásukat. Úgy gondolom, ezek egyáltalán nem elhanyagolható szempontok, éppen ezért örülök, hogy nekem lehetőségem van már a képzésem során ezekkel az eszközökkel megismerkedni, de úgy vélem, fontos lenne a digitális eszközök oktatásba való integrálása mellett lehetőségeket adni minden iskolának, hogy ezt alkalmazhassa is.

Digitális kompetenciák

Sziasztok!

E heti bejegyzésem a digitális kompetenciák és azok szaktárgyaim révén való fejlesztéséről szól. (A digitális kompetenciákról a NAT-ban olvashattok bővebben.)

Tetszik vagy sem, manapság a mindennapjaink szerves részévé váltak a számítógépek, tabletek és telefonok, utóbbiak már-már helyettesítik is a komputerek és egyéb más eszközök (pl. fényképezőgép) használatát. Ezeken keresztül foglaljuk le a nyaralásunk helyszínét, fizetjük be a csekket, e-mailezünk, vásárolunk és még sorolhatnám. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy megtanítsuk a gyerekeknek az internet és a "közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén."

Ehhez azonban szükséges a digitális kompetenciák elsajátítása, melyet akár az iskolában is gyakorolhatnak. Vagy legalábbis gyakorolhatnának, de addig, míg sok tanár nem hajlandó továbbképezni magát a kor szükségleteihez mérten, illetve számos iskola nem rendelkezik megfelelő eszközökkel (mondjuk projektorral), addig a diákoknak pláne nincs lehetősége "ellenőrzött" körülmények között megismerkedni számukra hasznos, tanulást segítő tartalmakkal.

Matematika- kémia szakos hallgatóként úgy gondolom, számos lehetőségem van, melyek révén fejleszthetem a diákok digitális kompetenciáit. Mindkét tárgyamhoz kapcsolódóan adhatok ki projekt munkát, pl. kémia órára egy csapatnak be kell mutatnia a 2006-os vörösiszap katasztrófa eseményeit, és az ez által okozott problémákat. Ezen bemutatóhoz használniuk és alkalmazniuk kellene digitális programokat (prezi, vagy power point), és gyakorolhatják az információk megkeresését, azonosítását, összegyűjtését, értékelését és bemutatását. Számos lehetőségünk van megmutatni a diákoknak a számukra nem elképzelhető dolgokat, például molekulamodellező programokkal, melyek segítségével akár 3D-ben is vizsgálhatják az adott anyagot. Mostmár a GeoGebra is megjelent alkalmazásként, melyet a diákok letölthetnek a telefonjukra, tabletükre, és közösen használhatják a tanóra keretein belül, oszthatják meg egymással, illetve a tanárral a létrehozott tartalmat. Ezeken kívül számos applikáció és interaktív weboldal jelent már meg a matematika és kémia témakörében is, melyekkel jelenleg ismerkedem a módszertanos gyakorlatainkon. Sőt, akár én magam is létrehozhatok egy weboldalt a diákjaimnak, melyre feltölthetek saját gyártású feladatlapokat, házi feladatokat, így könnyebben elérhetik őket, és még környezet kímélő szerepe is van, hiszen nem kell hozzá papírt használnunk.  

Úgy gondolom, fontos megmutatnunk a tanulóknak a digitális világ nyújtotta lehetőségeket, hogy az internet nem csak a társas kapcsolatok fenntartására, szabadidő eltöltésére használható, hanem hogy tanulást segítő funkciója is lehet. Ezen felül talán azt tartom a legelsőnek, hogy a gyerekek elsajátítsák a kritikus gondolkodást, hogy megtanulják, nem minden igaz, amit látnak vagy hallanak, csak mert az felkerült az internetre, illetve hogy különbséget tudjanak tenni a tudomány és az áltudományok között.