Tanári filozófiám

Tanári filozófiám


Nemrégiben találtam egy korábbi cikket [1] az interneten, egy képes összeállítást „jó fej” tanárokról. Ebben a cikkben az író olyan amerikai tanárok eseteit sorolja fel, melyek szerinte bizonyítják azt, hogy egy tanár igenis lehet humoros, kreatív, figyelemfelhívó, kedvcsináló, lehet ember.


Sokan azt gondolják, a tanárok csak „karót nyelt”, konzervatív, kemény robotok, akik nem rendelkeznek empátiával, toleranciával, körültekintéssel. Sajnos Magyarországon –úgy tapasztalom- erre a beskatulyázásra jó páran rá is játszanak. Mert a diákok már itt megtanulják, hogyan legyenek előítéletesek. Ha egy tanár egy adott évfolyammal szigorú, a következő már úgy ül be az órájára, hogy „te jó ég, mi lesz itt”, abba bele se gondolva, hogy a felettük lévő osztályok lehet, hogy problémásabbak voltak.

Itthon a tanárok nem engedhetik meg maguknak a legtöbb helyen, hogy kreatívak legyenek. Már maga a tanári szakma fogalma sem igazán népszerű. Akárhányszor kérdezik, mit tanulok, és én azt felelem, hogy matematika-kémia szakos tanárnak, mindenki csak sajnálkozva csóválja a fejét. Abba senki nem gondol bele, hogy valamilyen formában, de mi készítjük majd fel a gyermekeiket az életre. A tanár az első főnök, a diáklét az első beosztás, az iskola valamilyen formában az első munkahely. Azonban miért ne lehetne mindezt egy jó légkörben tartani? A tanárok miért ne lehetnének vagányak? Igenis kedvet kell csinálni – vagy legalábbis meg kell próbálni kedvet csinálni még a diákok számára legutálatosabb tárgyhoz is. Úgy gondolom, fontos lenne elmondani nekik, miért kell ezeket tanulniuk, miben segíthet nekik az adott tantárgy az életben való boldoguláshoz. Emiatt kellene a tanároknak tanároknak lenni, nem csak azért, hogy tölcsérrel sulykolják a gyerek fejébe a „tudást”, amire később nem lesz szükségük, és egyáltalán nem azért, hogy a gyerekeken álljanak bosszút mindenféle kicsinyes személyes problémákat takargatva vagy kompenzálva.

Én sem ezért készülök erre a pályára, és nagyon remélem, hogy sok más társamnak is az a célja velem együtt, hogy egy okosabb, intelligensebb, szélesebb látókörű, logikusan gondolkodó nemzedéket képezhessünk, akiket nem lehet az orránál fogva vezetni, akik egy magasabb szintű életszínvonalat és társadalomszemléletet tudnak majd létrehozni és fenntartani, hogy egy bölcsebb nemzet lehessünk.





"Egy tanár minden pillanatban döntési helyzetben van: el kell döntenie, hogy a tananyag bűvöletében él, és megpróbál "végezni az anyaggal", vagy segíti a diákjait, hogy kritikus, értő, gondolkodó emberekké váljanak."

Pethőné Nagy Csilla





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése