Kurzusom elméleti háttere

Sziasztok!

E heti bejegyzésem az IKT kurzusom elméleti hátteréről szól, melyet egy olvasmány és egy konferencia bemutatásával írok körbe.

1. Papp-Danka Adrienn - TANULÁS ÉS TANULÁSMÓDSZERTAN AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN c. tanulmánya

A tartalom röviden:

A tanulmány a hagyományos, tradicionális és a progresszív tanulás különbségeinek bemutatásával kezd, illetve hogy ezek tulajdonképpen kiegészítik egymást: mindig az adott helyzet határozza meg, hogy melyik megközelítés érvényesüljön jobban. Ezt követően merül fel a kérdés: hogyan változik a tanulás a digitális eszközhasználat gyakoribbá válásával? Négy fő területre oszthatjuk az online lét tanulásra gyakorolt hatását: a multimédiás tartalmak térnyerése, a visszacsatolás szerepének felértékelődése, multitaskingra való képesség, információ megosztás. A multimédiás tartalmak térnyerésénél 3 fontos alapelvet ismertet, melyet érdemes betartani: 

• Többszörös ábrázolás elve: "hatékonyság szempontjából az a célravezető, ha a magyarázatot szavakban és képekben is megjelenítjük (nem csak szavakban), mert így a tanuló két reprezentációt épít fel magában (egy verbálisat és a vizuálisat), és a kettő között kapcsolatot is tud teremteni."
•  Egyidejűség elve: "magyarázat közben a megfelelő képet és szöveget együtt („egy időben”) jelenítsük meg, ne külön-külön, mert a két információnak egy időben kell jelen lennie a munkamemóriában ahhoz, hogy a tudáskonstrukció létrejöjjön."
•  Megosztott figyelem elve: "a képi magyarázat mellé élőszóban adjuk a verbális ingereket, ne írásban, mert a kép és az írt szöveg együtt túlterheli a vizuális csatornát, miközben a verbális csatorna nem kap ingert."
  
  
  Azonban ez esetben is találkozhatunk tévhitekkel és félelmekkel: a multimédiás tananyag kevésbé hatékony, mint a tankönyv, nem minden tananyag vihető át multimédiás formába, a multimédiában a szöveg teljesen háttérbe szorul.
  A tanulmány szerint a visszacsatolás szerepének felértékelődése érzékelhető, a technológiának azon előnye tapasztalható, hogy gyorssá, hatékonnyá és könnyen kivitelezhetővé válik a visszajelzés. Azonban bizonyos visszacsatolási rendszerek (pl. Facebook, e-mailező rendszer) függőséget is kialakíthatnak. Megismerkedhetünk mikro és makro visszacsatolási rendszerekkel: pl. szavazógép vagy ePortfólió.
  A multitaskingra való képesség esetében felmerül a kérdés, hogy mi az eredményesebb:  párhuzamosan futó tevékenységek vagy a gyorsan egymás után végzett résztevékenységek használata.
  Végül az információ-megosztás fontosságánál említésre kerül, hogy soha korábban nem volt ilyen könnyű és gyors az információk megosztása. Példákkal is megismerkedhetünk: wikik fejlesztése, prezentációk megosztása, tanári és tanulói blog vezetése, online tudásportálok és tudásbázisok, közösségi felületek.
  Mindezek után az online és a személyes tanulás összehasonlításával folytatódik az olvasmány, 3 alapvető készség fogalmazható meg az online tanulás során: olvasás, figyelem/koncentráció, illetve a memória. Az online tanulási tér a tanulási stílusokat más szemszögből jeleníti meg: impulzív, vizuális és auditív, egyéni és társas.
  A tanulmány végén megismerkedhetünk néhány aktuális tanulást támogató programmal, melyek nélkülözhetetlen tartozékai a digitális tolltartónak.

2. Király Sándor - Hatékonyabb oktatás digitális környezettel c. előadása 

A tartalom röviden:

Az előadás arról szólt, hogy Király Sándor hogyan és milyen digitális eszközökkel tette hatékonyabbá a tanulást és az oktatást a Neumann János Szakközépiskolában.

Azt vizsgálta, hogyan lehet felmérni akár egyénileg is, hogy melyik diák hol tart a tananyag elsajátításában, kinek miben van szüksége segítségre, ezáltal mindenkit a saját szorgalma és és képessége alapján lehet terhelni.

Az előadó szerint a tanulást folyamatosan kell "mérni", ha szeretnénk a fejlődésen javítani, ezt azonban nem egyszerű kivitelezni. Az oktatás során a minőség javítására kell törekedni, ehhez viszont szükséges, hogy a tanár tisztában legyen azzal, hol tartanak a diákjai, miben van hiányosságuk, hol kell még fejlődniük. Mindezekre a Moodle nevű digitális eszközt nyújtja megoldásként, ennek funkcióit ismerteti. Például ez lehetőséget ad a differenciált oktatásra is, illetve bizonyos feladattípusokat a rendszer automatikusan kijavít, mely biztosítja a diákoknak az azonnali értékelést várakozási idő nélkül. Az előadás végén kitért arra is, hogy egy ehhez hasonló oktatást segítő digitális környezetet hogyan lehet megosztani, így említette a Google Docs valamint a Testline alkalmazást is.

3. Reflexió:

Számomra mindkét forrás hasznosnak és tanulságosnak bizonyult, az előadást különösen élveztem. Mindkét esetben könnyen érthető, egyszerűen megfogalmazott magyarázatot kaptam arra, hogy miért jó és fontos, ha a tradicionális oktatást digitális eszközökkel egészítjük ki, erősítjük meg. Ezek ellenére hiányoltam mind a tanulmány, mind az előadás során, hogy nem került szóba a digitális eszközök használatának hátrányai, illetve úgy éreztem, nincsenek tisztában azzal, hogy sajnos számos iskola, illetve család nem rendelkezik megfelelő eszközökkel, melyek segítségével a csoportosan, mindenki számára kiosztott feladatokat szándékoznak elvégeztetni, továbbá hogy a pedagógusoknak honnan van lehetőségük fejleszteni az ezekhez a módszerekhez szükséges tudásukat. Úgy gondolom, ezek egyáltalán nem elhanyagolható szempontok, éppen ezért örülök, hogy nekem lehetőségem van már a képzésem során ezekkel az eszközökkel megismerkedni, de úgy vélem, fontos lenne a digitális eszközök oktatásba való integrálása mellett lehetőségeket adni minden iskolának, hogy ezt alkalmazhassa is.